Repülő magyarok

2010 augusztus 9. | Szerző:

Az első magyar ballon repülést az ország fölött Dr. Menner Károly orvos vitte véghez 1811-ben. A mai Városligetből indult, és Gyöngyös határában ért célba.


A keszthelyi születésű Schwarz Dávid volt a könnyűfémből készült, merevtestű  kormányozható léghajó feltalálója. A benzinmotorral hajtott léghajója 1897. november 3-án repült  Berlinben.


Ifjabb Tolnai Lajos volt a magyar ballonrepülés egyik megteremtője és „Turul” nevű ballonnal, az elő repülésén, 1902. május 1-jén a Margitszigetről felszállva 4040 méter magasra emelkedett és Vácszentlászlóig  repült.



Az első magyar tervezésű és építésű repülőgéppel Adorján János repült először az országban 1910 januárjában. Ettől az időpontól számítódik a magyar motoros repülés, mely 2010-ben ünnepli a 100 éves évfordulóját.


Az első magyar hölgy pilóta a Pesten élő Steinschneider Lilly volt, aki 1912. augusztus 15-én  Wiener Neustadtban vizsgázott le.


 


Endresz György pilóta Magyar Sándor navigátorral, első magyar óceánrepülőként  1931. július 16-án az új-funlandi Harbor Grace-ből felszállva Bicske határáig 5770 km-t repültek, 26 óra és 20 perc alatt a „Justice for Hungary” nevű Lockheed „Sirius” típusú repülőgéppel.


 


Az első repülőpostát a Földközi-tenger körül a magyar Bánhidi Antal és Bisits Tibor szállította 1933-ban, amikor is alig több mint 100 óra alatt sikerült körberepülniük a Földközi-tengert a Gerle -13 típusú repülőgéppel.


 

Címkék:

Nedeczky László – és a vívóválogatott

2009 október 30. | Szerző:

Az 1972-ben Münchenben megrendezett Nyári Olimpai Játékok nagy mérföldkő volt mind a magyar, mind a budapesti vasutas vívó sport életében. A BVSC saját nevelésű vívóival egyedülálló nagy sikert ért el:

  1. dr. Fenyvesi Csaba, párbajtőr egyéniben aranyérmes,

  2. dr. Fenyvesi Csaba és Erdős Sándor párbajtőr csapatban aranyérmesek,

  3. dr. Kamuti Jenő tőr egyéniben ezüstérmes,

  4. Bóbis Ildikó tőr egyéniben és tőr csapatban ezüstérmes,

  5. Gerevich Pál kard csapatban bronzérmes,

így a BVSC vívói 23.4 olimpiai pontot szereztek Münchenben.

A magyar vívóválogatott összességében 46 pontot szerzett.

Idézek a Magyar Vívó Szövetség elnöke, Tömpe István leveléből, melyet Édesapámnak, Nedeczky Lászlónak írt a müncheni olimpián elért eredmények értékelése után:

„A Nemzetközi Vívó Szövetség által kiírt Nemzetek Nagydíját ezzel a teljesítménnyel – tíz év után ismét – a magyar vívó válogatott nyerte, melyre joggal lehet büszke minden sporttársunk és minden sportszerető magyar.

Engedje meg, hogy Önnek, mint a Bp. Vasutas S.C. Szakosztályvezetőjének és Önön keresztül a szakosztály valamennyi dolgozójának, akik elősegítették olimpiai versenyzőink sikeres felkészülését az MVSz Elnökségének elismerését és köszönetét tolmácsoljam, további munkájukhoz jó egészséget és sok sikert kívánjak.

Budapest, 1972. október 20.

Tömpe István

elnök”

Az 1972. évi olimpián résztvett magyar vívóválogatott név és eredmény szerinti felsorolása:

  1. Dr. Fenyvesi Csaba párbajtőr egyéni – arany érem

  2. Erdős Sándor, dr. Fenyvesi Csaba, Kulcsár Győző, Osztrics István, Schmitt Pál párbajtőr csapat – arany érem

  3. dr. Kamuti Jenő tőr egyéni – ezüst érem

  4. Bóbis Ildikó, Matuskáné Rónay Ildikó, Ságiné Rejtő Ildikó, Szolnoki Mária, Tordasi Ildikó tőr csapat – ezüst érem

  5. Bóbis Ildikó tőr egyéni – ezüst érem

  6. Marót Péter kard egyéni – ezüst érem

  7. Kulcsár Győző párbajtőr egyéni – bronz érem

  8. dr. Bakonyi Péter, Gerevich Pál, Kovács Tamás, Marót Péter, Pézsa Tibor kard csapat – bronz érem

Úgy gondolom, hogy a fent említett sportolók és az elért eredmények is öregbítették hazánk jó hírnevét, melyre Édesapám egész életében nagyon büszke volt.

Tisztelettel

Nedeczky Ildikó

 

Címkék:

Teleki Sámuel és az eurocentrizmus

2009 szeptember 29. | Szerző:

Kedves NL,
erröl a pontról égetöen eszembejut egy fordulópont az életemben. Angliában voltam egyetemen; egy beszélgetés során felmerült a Rudolf-tó, és én büszkén említettem Teleki Sámuelt. Egy etióp osztálytársam rámnézett, és udvariasan csak annyit mondott: lehet, hogy a Te honfitársad volt az elsö európai, aki odalátogatott, de mi azt a tavat már kétezer éve ismerjük!
Akkor tanultam meg egyszer s mindenkorra, hogy mi az eurocentrizmus…. és hogy másokat milyen könnyü megsérteni vele.
Címkék:

ÍNYENCSÉGEK

2009 szeptember 6. | Szerző:

Nem tudom, hogy elég figyelmesen olvastam-e a listát, de a 17. pont (tejföl) alapján eszembe jutott még néhány dolog, ami valószínűleg csak nálunk van. MÁK, PIROS ARANY, ÉS KOVÁSZOS UBORKA. (A teljesség igénye nélkül.) 

Üdvözlettel: Dán Zsuzsa

Címkék:

híres lovaink, lovasaink

2009 szeptember 6. | Szerző:

Ha már elvileg lovas nemzet lennénk, akkor a 24. pont kiegészítéseként meg kell, hogy említsem a gyakran mellőzött Imit (Imperiál apja) és Kisbért, aki az egyetlen magyar angol telivér, amely megnyerte az Epsom Derby-t. Rajtuk kívül természetesen voltak híres ügetőink is, úgymint Kabala, Api, Föl-Le és Butterfly. Természetesen híres lovasokban sem szűkölködünk, talán a legismertbbek közé tartozik Kállai Pál, zsoké, aki külföldön is szép karriert futott be, illetve a díjlovaglás nagymestere Dallos Gyula.

Üdvözlettel: Gergely Zita

Címkék:

Fenyő Márta – és a fény

2009 szeptember 2. | Szerző:

 Tisztelt Szerkesztőség!

 

A Nők Lapja 34.számának mellékletében a Nők Lapja Extrában felsorolt „Hungarikumok”, amelyekre méltán lehetünk büszkék között nem találtam egy különleges ember, egy nő, egy édesanya és nagymama egy feltaláló-fizikus, Fenyő Márta nevét.

 

Ő a Bioptron lámpa feltalálója, aki ismét egy világhírre várományos orvos-technikai eszközt, a Sensolite fényágyat találta fel.

A sok Magyarországon nem hasznosított, külföldre került találmánya nem szegte kedvét, fáradságos kutató-fejlesztő munka eredményeként a polarizált fény nagy felületre kiterjesztett gyógyító eszköze, a Sensolite fényágy magyar gyártás és magyar siker lesz.

Elismerésre méltó, rengeteg küzdelemmel járó munkássága.

 

Személye a csodás magyarok között feltétlen említést érdemel.

 

Üdvözlettel

Dankóné Baranya Erzsi

Címkék:

Fenyő Márta – ésa

2009 szeptember 2. | Szerző:

 Tisztelt Szerkesztőség!

 

A Nők Lapja 34.számának mellékletében a Nők Lapja Extrában felsorolt „Hungarikumok”, amelyekre méltán lehetünk büszkék között nem találtam egy különleges ember, egy nő, egy édesanya és nagymama egy feltaláló-fizikus, Fenyő Márta nevét.

 

Ő a Bioptron lámpa feltalálója, aki ismét egy világhírre várományos orvos-technikai eszközt, a Sensolite fényágyat találta fel.

A sok Magyarországon nem hasznosított, külföldre került találmánya nem szegte kedvét, fáradságos kutató-fejlesztő munka eredményeként a polarizált fény nagy felületre kiterjesztett gyógyító eszköze, a Sensolite fényágy magyar gyártás és magyar siker lesz.

Elismerésre méltó, rengeteg küzdelemmel járó munkássága.

 

Személye a csodás magyarok között feltétlen említést érdemel.

 

Üdvözlettel

Dankóné Baranya Erzsi

Címkék:

Kálmán Tibor – és a Colors magazin

2009 augusztus 30. | Szerző:

Tibor Kálmán formatervező, a Benetton cég által szponzorált Colors magazin – ebben szerepelt többek között a fekete bőrű II. Erzsébet, illetve a fehér Michael Jackson, mielőtt még valóban fehér lett volna, nyugodjon békében – egykori főszerkesztője. A Times Square mai arculatához (újratervezéséhez) is jelentős mértékben hozzájárult a munkája. A Talking Heads zenekarnak több albumborítót tervezett. (Forrás:http://www.salon.com/people/obit/1999/05/19/kalman/)

Jenei Dóra, Tiszaföldvár

Címkék:

Barényi Béla – a “bogárhátú” valódi atjya

2009 augusztus 29. | Szerző:

Főleg a Daimler-Benz mérnökeként (1939-1972) az autók
biztonságának megteremtésén, javításán dolgozott (gyűrődőzóna, töréstesztek,
blokkolásgátló, légzsák…). Mintegy 2500(!) szabadalmával az automobilizmus
egyik legmeghatározóbb alakja; találmányai tömegek életét mentették meg már
eddig is, és meghatározók a jelen és a jövő autótervezésében is. Az már „csak
ráadás”, hogy valójában ő a „bogárhátú” szülőatyja, meg is nyerte a Volkswagen
ellen indított pert. (Nem a pénz hajtotta: jelképes 1 márka kártérítést
követelt.) Még életében szobrot emeltek neki Németországban, szintén még
életében bekerült a detroiti Autóipar Halhatatlanainak Csarnokába, itthon
gyakorlatilag ismeretlen…

Hevér József

Címkék:

Rofusz Ferenc – és a légy

2009 augusztus 29. | Szerző:

 A MAGYAROK ÉS A FILM részből hiányolom Rofusz Ferenc nevét, aki 1981-ben az első  magyar, aki Magyarországról nyerte meg az Oscar-díjat. Magyar animációs film nem nyert sem előtte, sem azóta. Különös, hogy  ezt a teljesítményt, ami világszerte öregbítette a magyarok hírnevét, itthon, hazai kitüntetéssel még nem honorálták. Lapjukban ott lenne a helye Szabó István és Koltai Lajos, de főleg Csupó Gábor és Gauder Áron mellett.

Üdvözlettel: Hajdú Zsófia

Címkék:

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!